Századik!!!

Ma délelőtt, egészen pontosan 9 óra 44 perckor gazdára talált a Meskán a 100. termékem, méghozzá Morcos Mirza fagyöngy karkötő :)

Orsi Mirzán kívül vásárolt egy ajakápoló balzsamot is, valamint az "Egészséges hűtőmágnesek" névre hallgató zöldséges párost! Nagyon szépen köszönöm!
Ééééés NAGYON NAGY köszönettel tartozom csyllagnak, aki Mirzát beválogatta "A szivárvány színeiben..." szemezgetőjébe, ami ma reggel jelent meg a főoldalon.

I'm soooo happy today :) Még ha esik is :P

Csupaszín karkötők átutazóban

Van néhány dolog az életemben, ami nem tart sokáig. Egyeseket nagyon bánok, másokat kevésbé, és van egy kis kupac, amit egyáltalán nem. Ők a csupaszín karkötők. Azért nincs hosszú Monával-élésük, mert épphogy elkészülnek, kettőt-hármat forgatok rajtuk, modellt állnak néhány percig az optika előtt, egy kicsit még a szekrényem polcára is beülnek a többi kreációm közé, aztán huss! Elhagynak. Elcserélődnek egyéb javakért. Legtöbbjük a világot porba döntő bankókért, mások mindenféle amatőr művészek alkotásaiért, és olyanok is akadnak, akik néhány pusziért. Bánjam? A legkevésbé sem :)

Szerencsére van Egy, aki engem válaszott. Egy, aki 3 évvel ezelőtt született, Egy, akit mások lenézően csak prototípusnak neveznének, de Ő más. Neki lelke van. Ő az enyém. Kicsit kezdetleges, kicsit kopott, kicsit savanyú, de az enyém :) És szeretem. Nem jobban, mint Anyut, Öcsit, vagy a Mókuskámat, de azért szeretem.
A képen egyik leszármazottja, Cserfes Csilla feszít büszkén, aki mostmár Zsuzsa napjait szépíti, remélem még nagyon-nagyon sokáig.

Szeretek gyöngyöt szőni...

... de általában mások is "megkívánják" a kreálmányaimat, én meg mindig mindent odaadok... De ezt nem! Ez akkor is a sajátom marad! Pedig kérték már kislányok az óvodából, a párom unokahúgai, a kasszásnéni a boltban... Olyan nehéz nemet mondani, de eldöntöttem, hogy ezt minden körülmények között megtartom. Eddig sikerült, már több, mint 2 éve :)







Egyébként miliméterpapíron terveztem meg a mintát tűhegyű színes filctollak segítségével, szerintem így a legegyszerűbb. És amire a legbüszkébb vagyok: a párom fűzött belőle 2 sort! Igaz, kb. fél órájába telt, de olyan kis ügyes, hogy a hatalmas férfikezeivel képes volt ilyen szöszmötölős munkára :) Bele is izzadt rendesen :D

Amúgy ennek a karkötőnek már egy utódja is van kék-fekete színkombinációban, ami a Meskán csücsül leendő gazdájára várva, és már el kis képzeltem a következőt, de ahhoz még be kell szereznem a tökéletes árnyalatú gyöngyöt. Nem egyszerű feladat.